Olaszorsz�gban a Juventus b�szk�lkedhet a legnagyobb szurkol�t�borral: egy felm�r�s szerint 8,7 milli�an vallj�k magukat a torin�i labdar�g�csapat drukker�nek. Ez csaknem egyharmada a sport�g 30 milli�ra becs�lt h�veinek. A m�sodik helyre az Internazionale (4.46 milli�), a harmadikra a m�sik mil�n�i egy�ttes, az AC Milan (4.04 milli�) ker�lt.�rdekess�g hogy a negyedik helyen a m�sod oszt�lyban a feljut�s�rt k�zdo Napoli �ll 2.4 milli� rajong�val. A k�t csillag a Juventus mez�n azt jelenti, hogy t�bb mint 20 bajnoki c�met szerzett a klub. (�sszesen 26-ot)  A Juventus meze 1903-ig rozsaszin volt. A Juventus volt az elsõ klub, amely mindh�rom nagy eur�pai kup�t megnyerte. K�sõbb a Zebr�kon k�v�l a Bayern, az Ajax �s a Barcelona hajtotta v�gre ugyanezt. A Juve 18 alkalommal jutott az eur�pai kup�k elõd�ntõj�be, ebbõl h�tszer a BEK-ben, illetve BL-ben. Edwin Van Der Saar volt a Juventus elsõ nem olasz kapusa. Michel Platini a Juve j�t�kosak�nt 3 egym�st k�vetõ �vben elnyerte az aranylabd�t (1983-85).  A Juve a legsikeresebb olasz klub, 27 bajnoki c�mmel. A Milan 16-ot, az Inter 13-at szerzett. Az olasz kup�ban szint�n a bianconerok a legjobbak 9 elsõs�ggel. Juventus �s az Inter az a k�t klub, amely csak a Serie A-ban szerepelt. Kettej�k �sszecsap�s�t nevezik a Derby d'Italia-nak, azaz az olasz derbynek. Giampiero Boniperti a Juve valaha volt legeredm�nyesebb g�ll�võje 178 g�llal 444 meccsen - ez ut�bbi szint�n rekord.  Edwin Van Der Sar volt a Juventus elsõ nem olasz kapusa. K�sõbb a sv�d Isaksson, az uruguayi Carini �s a francia Bonnefoi is k�vette a p�ld�j�t, de eddig egyik�k sem tudott �lland� kezdõv� v�lni. Dino Zoff 1 143 percig nem kapott g�lt a Juve kapusak�nt, ezzel vil�grekorder.  Az 1998-as statisztik�k szerint az olaszok 67%-a szurkol valamelyik futballklubnak, 1/3-uk a Juv�nak, ami t�bb mint 11 milli� szurkol�t jelent. A tov�bbi sorrend: Milan, Inter, Napoli. Egyes felm�r�sek szerint a Juventusnak van a legt�bb szurkol�ja eg�sz Eur�p�ban: t�bb mint 17 milli�. A Juventus sz� latinul fiatals�got jelent. A Juventus r�szv�nyeinek 58%-�t az Agnelli csal�d birtokolja. Tulajdonos a klubban 6% erej�ig Kadhafi l�biai vezetõ fia, Al Saadi, aki nagy Juve drukker, �s egy �zben egy�tt is edzett a csapattal. 2000 november�ben a csapat j�t�kosai �s szurkol�i �sszeverekedtek. A BL kies�s miatt csal�dott �s d�h�s drukkerek a rep�lõt�ren a haza�rõ j�t�kosokat s�rtegett�k, amit Zidane nehezen tûrt �s visszasz�lt. Erre egy drukker a f�ldre l�kte, �s csak Fonseca �s Montero k�zbel�p�se akad�lyozta meg a tov�bbi incidenseket. A j�t�kosok biztons�gos hazat�r�s�t a rendõrs�gnek kellett biztos�tani. Az olasz kupa 2001-02-es ki�r�sban a kedvezõtlen idõj�r�s, a TV k�zvet�t�s, �s a kupa alacsony preszt�zse miatt a Juve negat�v n�zõcs�csot "�rt el" a Sampdoria ellen, mind�ssze 237 n�zõ v�ltott jegyet az �sszecsap�sra. Ugyanebben a sorozatban a Reggina ellen 399 jegy kelt el. Ezt megelõzõen 561 n�zõ volt a negat�v rekord. Sunday Oliseh volt a Juventus elsõ afrikai j�t�kosa. Paolo Montero tartja a piros lapok sz�m�t tekintve a rekordot a Serie A-ban. Mindeddig 12 alkalommal �ll�tott�k ki az uruguayi v�dõt. Egy 1995-ben k�sz�lt felm�r�s szerint a vil�gon 1442 Juventus szurkol�i klub l�tezik. 1986-ban a Hurr� Juventus c�mû hivatalos fan club magazinhoz �rkezett egy felv�tel egy fiatalemberrõl, aki a klub bajnoki c�me �r�m�re fekete-feh�rre festette aut�j�t. Ez a fiatalember k�sõbb a Juventus kapusa lett - Michelanfelo Rampull�r�l van sz�, aki 2002-ben vonult vissza a j�t�kt�l. Zidane �s Deschamps voltak az elsõ (�s mindeddig utols�) l�gi�sok akik Juve j�t�kosk�nt lettek vil�gbajnokok. 1976-77-ben a Juventus fantasztikus teljes�tm�nnyel nyerte a bajnoks�got: az el�rhetõ 60 pontb�l 51-et szerzett a csapat. Az 1985-86-os szezonban a csapat nem j�tszhatott az Eur�pai Szuper Kup��rt. Ennek az volt az oka, hogy a Heysel trag�dia ut�n az angol klubokat kiz�rt�k a nemzetk�zi kup�kb�l, ami azt jelentette, hogy a KEK gyõztes Everton sem j�tszhatott a Szuper Kup��rt. A m�rkõz�st soha nem p�tolt�k be. Giovanni Trappatoni vezette edzõk�nt a legt�bb meccsen a Juventust. 13 szezon alatt 402 alkalommal �lt a kispadon.  A Juve 200. BL (BEK) g�lj�t Antonio Conte lõtte az Olimpiakosz ellen 1999-ben az idegenben el�rt 1-1-es d�ntetlen alkalm�val.