A Juventus sz�let�se nem volt egyszer� dolog. 1897-re ny�lik vissza a t�rt�net, amikor egy j�t�kos maga k�r� gy�jt�tt egy sereg torin�i fiatalt, akik akkor �ppen nem igaz�n tudtak mit kezdeni magukkal. Ezek a sr�cok elhat�rozt�k, hogy ha m�r �gy �sszej�ttek, akkor alap�tanak egy sportklubot a futball �gisze alatt. B�r a sport igazi �shaz�ja Nagy-Britannia, Eur�p�ban sem telt sok id�be, hogy teret h�d�tson mag�nak ez a labdaj�t�k. �gy kezd�d�tt a Juventus FC t�rt�nete - megalap�tott�k unalomb�l �s po�nb�l. A klub els� eln�ke Enrico Canfari volt, az � idej�n csup�n a helyi csapatok ellen j�tszogattak m�rk�z�seket. Az eredm�ny: 1905-ben a Juventus megnyerte els� olasz c�m�t egy szenz�ci�s bajnoks�g ut�n, ami h�rom csapat k�z�tt zajlott. Ebb�l ugye egy �rtelemszer�en a Juve, a k�t riv�lis pedig a Genoa �s a Milan volt. A Juventus els� otthona a D'Armi Square volt, ezt a mai napig haszn�lj�k.

Kezdetben a Juve alap�t�i lila egyenruh�t hordtak, m�g 1900-ban is, amikor m�k�d�s�k hivatalos lett. A fekete-feh�rre mondhatni v�letlen�l t�rtek �t, ugyanis az Angli�b�l rendelt mezsz�ll�tm�nyt egy cseppet elsz�nezt�k. Hab�r a teljes�tm�ny folyamatosan javult Juventuson bel�l, helye ekkor m�g csak az �rny�kmez�nyben volt olyan csapatok m�g�tt, mint a Provercelli �s a Casale. Ez az I. Vil�gh�bor�ig volt �gy. A h�bor� ut�n a csapat folytatta felemelked�s�t. Remek j�t�kosokkal rendelkezett ekkor- a legend�s Giacone kapus �s a k�t h�tv�d Novo �s Bruno. �k h�rman az olasz v�logatottnak is tagjai voltak. 1923-ban Giampiero Compi, a vil�g egyik legnagyobb kapusa deb�t�lt a Juv�ban. A FIAT alap�t�j�nak a fia, Edmondo Agnelli vezette ekkor a klubot. ��ltala k�lt�z�tt �t a csapat egy nagyobb stadionba, a Marsigli�ra, mondv�n, a rajong�k sz�ma igen gyorsan n�. A csapat els�, �s igaz�n eredm�nyesnek mondhat� edz�je a magyar K�roly Jen� volt, akinek keze al�l olyan tehets�gek ker�ltek ki, mint Combi, Rosetta, Munerati, Bigatto �s Grabbi. 1925/26-ban egy szenz�ci�s m�rk�z�s sorozat ut�n a Juve megnyerte m�sodik bajnoki c�m�t is. E ragyog� id�szakban a klub tov�bbi �t bajnoks�got nyert. Az edz�k sor�ban Carlo Carcano k�vetkezik, aki szint�n nagy tehets�geket edzett - Orsi, Caligaris, Monti, Cesarini, Varglien, Bertolini, Ferrari �s Borel t�nd�k�ltek keze munk�ja alatt. Az 1930-35 k�z�tti peri�dus azonban nem csak a Juve dics�s�gpalett�j�t gazdag�totta, hiszen 1934-ben Olaszorsz�g nyerte a labdar�g� vil�gbajnoks�got. Erre az id�szakra tehet� a Juve fell�p�se a foci vil�gsz�npad�ra, ugyanis r�szt vett az Eur�pa Kup�ban - a mai Bajnokok Lig�ja -, ahol n�gy �zben jutottak el a negyedd�nt�ig. 1933-ban �jabb otthonv�lt�s k�vetkezett: az egyetemi j�t�kok alkalm�b�l �p�tett stadion lett a sz�khely, ahova azt�n eg�szen 1990-ig bef�szkelt�k magukat. 1947-ben Giovanni Agnelli lett a Juventus eln�ke. Vez�nylet�nek eml�t�sre m�lt� szerepl�i Carlo Parole, �s a k�t d�n, John Hansen �s Praest. �m ak�rhogy is vessz�k, a csapat abszol�t h�se �s cs�cstart�ja Giampiero Boniperti volt 177 g�llal �s 444 helyzettel. Seg�ts�g�vel 1950-52 k�z�tt a csapat mindk�t bajnoks�g�t megnyerte.

1955-ben az igazgat�i staf�t�t Uberto Agnelli vette �t b�tyj�t�l, Giovannit�l. A Juve 1958-ban, 1960-ban �s 1961-ben is bajnoks�got nyert. Az 1967-es �v ism�t sikert hozott a Juve sz�m�ra, ekkor m�r Vittore Catella eln�klete alatt. �m az igazi k�na�n 1971-ben �rkezett meg, Giampiero Boniperti egykori j�t�kos vez�nylete alatt. Tizen�t �vnyi tev�kenys�g�nek gy�m�lcse kilenc bajnoki gy�zelem, kiemelked� szerepl�s minden eur�pai �s nemzetk�zi torn�n. E tizen�t �v ut�n a vezet�s h�rom f�re b�v�lt. Boniperti maradt, hozz� csatlakozott m�g Vycpalek �s Parola. A csapat ez id� t�jt olyan csillagokkal - �s vil�gbajnokokkal - rendelkezett, mint Zoff, Scirea, Tardelli, Cabrini, Causio, Rosa, Gentlie, Roberto Bettega, az 1992-es VB h�se Paolo Rossi, valamint az idegenl�gi�s lengyel Boniek �s Michel Platini. Platini tov�bb sz�nezte az �rdemlist�t: k�t bajnoki c�m, k�t Eur�pa Kupa, egy nemzetk�zi kupagy�zelemmel, h�rom g�lkir�lyi c�m �s h�rom Arany Labda. Mindezt cirka �t �v alatt.
1990-ben a Juve nyerte az UEFA Kup�t �s az Olasz Kup�t is - a jelenlegi klubeln�kkel, Vittorio Chiusanoval, �s tr�nerrel, Dino Zoffal a mez�nyben. Az UEFA 1993-ban is hozz�juk v�ndorolt.
1994-ben �j menedzsercsapat �llt �ssze Girando, Luciano Moggi �s Roberto Bettega szem�ly�ben. Edz�k�nt Marcello Lippit alkalmazt�k. B�r a csapat megnyerte az 1994-95-�s Olasz Kup�t, az UEFA d�nt�j�ben veres�get szenvedett. A k�vetkez� �v ism�t a gy�zelem� volt, Tokyoban nyertek egy nemzetk�zi kup�t, valamint az Eur�pa Szuperkup�ban al�zt�k porr� a Paris Saint German csapat�t. A Bajnokok Lig�ja d�nt� azonban nem kedvezett a csapatnak, a Borussia Dortmundba belet�rt a foguk. Lippi tev�kenys�ge azonban fontos sz�mmal z�rult - a Szuperkupa mellett a 25. bajnoki gy�zelem is az � nev�hez f�z�dik. Napjainkban pedig Zidane, Del Piero, Inzaghi �s Davids seg�ts�g�vel t�rnek �jra a cs�csra...